Ma nem szervezetfejlesztésről, értékesítésről vagy statisztika készítésről akarok írni. Hanem valami sokkal meghatározóbb dolog jár a fejemben. A szeretet, ami körülvesz bennünket.

Szerdán Kurunczi Jani barátom ötven éves titkos születésnapi partiján voltam. Száznegyven ember adta át neki ott a szeretetét. De én lehet, hogy többet kaptam Jánostól, mint amit ő kapott attól a rengeteg embertől.

Csak késve tudtam odaérni, mert VIP klubot tartottam. Amikor megérkeztem, és személyesen üdvözöltem, átöleltük egymást. És olyant mondott nekem, hogy könnybe lábadt tőle a szemem.

Nem tudom Neked ide leírni, amit mondott, mert ahhoz túl bensőséges. És ha most éppen két férfi aberrált, pajzán nemi viszonyára kezdesz el gondolni, hát azt gyorsan felejtsd el.

Másféle szeretetről van itt szó!

A szeretet körülvesz bennünket

A szeretetről szólt Pártos Eszti kolléganőm esküvője is. Aki olyan tisztán és szépen szereti az ő Tomiját. Sok éve szeretik egymást. Mindkettőjüknek ez az első kapcsolata.

Tudom, hogy ez nem modern! Meg még az sem, hogy ők esküvőt tartanak. Nem csak úgy összefekszenek egymással papír nélkül. De azt gondolom, hogy az a szép, állhatatos szeretet sem modern, ahogy ők szeretik egymást.

Sok boldogságot, szép életet Nektek, Eszti és Tomi! Vigyázzatok egymásra!

A szeretet körülvesz bennünket.

A szeretetről szólt a múlt hétvégi családi nyaralásunk is

Minden évben elviszem az egész családot pár napra nyaralni. Unokástul, aktuális fiústul. Négy napot Balatonszemesen, egy vízparti villában töltöttünk. Még kicsik az unokák, nem érdemes messzire mennünk.

Utolsó nap délután Zamárdiban a Mauro Étteremben ebédeltünk. Illetve ez volt vacsora is, mert utána úgy teli voltam, mint a déli busz. Ha már a Bázis1 tréningen példaként állítjuk a Mauro-t a Bőséges cserére, akkor leellenőriztem, hogy tényleg nyújtják-e még azt a Bőséges cserét.

Hát, bizony nyújtják!

Amikor fizettünk ‒ bocsánat, én fizettem 🙂 ‒, és menni kellett volna, Ádi, a vejem azt mondta, hogy ő úgy nem akar hazamenni. Azt gondolom, hogy nem a Mauro Étterem marasztalta őt annyira. Hanem a négy együtt töltött nap szeretete.

A szeretet körülvesz bennünket!

Egyik kedvenc könyvem

Hát most valamiképpen kedvenc íróm, Fekete István „Tüskevár” című könyve jutott az eszembe. Legalább tízszer olvastam el. Mély bölcsesség és szeretet van abban az emberben.

Szeretettel vannak átitatva az írásai. Gyönyörűen írja le az öreg Matula és az ifjú Ladó Gyula Lajos, azaz Tutajos egymás iránti szeretetét. Úgy írja le, hogy tulajdonképpen a tűzről ír, és egy szót sem szól a szeretetről. Mégis a szeretetről ír.

Idemásoltam zárszóként!

Remélem, tetszeni fog Neked!

A tűz világosságának udvara nem volt nagy, és Gyula gondolatai nem tudtak ebből a körből kiszabadulni. Elindultak ugyan az elmúlt év eseményei és emberei felé, de a világosság határán elhanyatlottak, vagy visszakerengtek a tűzhöz, Matulához, a nagy harcsához, feltört kezéhez – önmagához.

Aztán szinte mindenről megfeledkezett, csak a tüzet nézte. A lángok lengő lobogását, a tűz sokféle színét, a kék, vörös, sárgásfehér, kormospiros villanásokat, a zsarátnokok összeomlását, s a hamu születését. Most nem gondolt a tűz és az égés fizikájára, a tankönyv mondataira és a szavakra, amelyek tudományos kalickába zárták ezt az élő csodát, amelyet csak nehezen tudott megzavarni a halászlé csalogató illata. Talán az ősember nézte ilyen kérdően a tüzet, és talán a kihűlő Föld utolsó embere nézi majd ilyen kérdően a tüzet, amely ellobban, és utána a vak semmi sötétségében nem lesz majd senki, aki megkérdezze, hogy mi hát a tűz tulajdonképpen.

Gyula tűnődő gondolataiban benne rezgett az egész elmúlt nap, az egész év s fiatal életének minden elvillanó emléke. De ezek a gondolatok nem tudtak szigetté érni, mozdulatlan, megfogható talajjá, csak tengernek maradtak, amelynek apró hullámai eltűnnek a látóhatár végtelenségében.

A tűz pattant néha, mintha valami elégedetlen szikrát lőtt volna ki sötét számkivetésbe, s az öregember szeme is elkísérte a kis csillagot rövid útjára. Mert Matula is úgy nézte a tüzet, mint Gyula, s az öreg szemében is úgy lángolt a tűz, mint a fiú szemének tükre. De ő sem gondolt tulajdonképpen semmire, mert a tűz megemésztett mindent, még a gondolatokat is.

A szeretet körülvesz bennünket!

Legyen Benned sok szeretet! Fejezd is ki azt a környezetednek! Szeresd Magadat! Szeresd az embereket! Szeresd az életedet!

És persze, szeress minket is. 🙂 Gyere el egy Kommunikációs tréningre, hogy jobban ki tudd fejezni az érzéseidet a magánéletben és az üzleti életben egyaránt.