Vállalkozások a rendszerváltás után
„Változnak az évszakok, jó idők, rossz napok…” Balázs Fecó, Évszakok
A rendszerváltást követő időszakban megalakultak, és felnőttek a mai kis- és középvállalkozások Magyarországon. A ’90-es évek hiánygazdálkodása nagyban segítette az elindulásukat, és még ha viszonylag sok hibával is működtek, és a piaci lehetőségek szinte vákuumként húzták egyre feljebb azokat a vállalkozásokat, ahol a vezetők „nem akadályozták ezt a fejlődést eléggé”, és megengedték maguknak, hogy növekedjenek. 🙂
Emlékszem, hogy az egyik épületgépészeti berendezések kereskedelmével foglalkozó ügyfelünk mesélte: a rendszerváltást követő néhány évben amikor megérkezett a kamion a telephelyre, nem kellett beszállítani az árut a raktárba, mert még a kamionról eladták az összes árut, mialatt a sofőr elment egyet ebédelni. Ebben az időben nem volt nehéz növekedést elérni.
Ugyanakkor az is elmondható – és ezt a több száz céggel történt tapasztalat mondatja velünk -, hogy azok a vállalkozók, akik felnövekedtek, azok jellemzően jót alkarnak az ügyfeleiknek, és hajlandóak voltak átgondolni a tevékenységüket, és tenni is azért, hogy egyre jobb és jobb szolgáltatást, terméket tudjanak nyújtani a vásárlóiknak.
Bár a társadalom nagy része meg van győződve arról, hogy egy vállalkozó lop-csal-hazudik, a valóság azonban az, hogy a nulláról felnőtt vállalkozások tulajdonos-vezetőit valójában a jó szándék vezérli, és jót akar az ügyfeleinek adni csakúgy, mint a dolgozóinak
Amíg tartott a piaci húzóerő, addig a vállalkozóknak tényleg csak arra kellett ügyelniük, hogy nagyobb akadályt ne gördítsenek a fejlődés útjába, és igyekezzenek legjobb tudásuk szerint valahogy mozgásban tartani a cégeiket.
Később, ahogy fogyott a piaci húzóerő, azaz kezdett a keresleti piacból fordulni kínálati piacba, lelassult a fejlődés, és a konkurens cégek egymásnak feszültek a piacon. Felszínre jöttek a belső hiányosságok, a kevéssé hatékony területek, a megnövekedett létszám miatti zűrzavarok, szervezetlenség. Ez volt a jellemző probléma. Ebben az időszakban a legtöbb segítséget a céges működés megszervezésével tudtunk adni a vállalkozóknak, megrajzolva az üzleti célok elérésének útját, módját, és megteremtve a további hatékony terjeszkedés feltételeit.
Érdekesség, hogy a ’90-es években, és a 2000-es évek elején a vállalkozók leginkább azt szerették volna elérni, hogy fejlődésben tudjanak maradni. A 2008-2009-es válság sebeinek behegedését követően ismét „divatba jött” a szervezés a cégekben, most már viszont jellemzően azzal a céllal, hogy hogyan tud a vállalkozás tulajdonosa kijönni az operatív munkavégzésből, átadni a posztot a következő generációnak (generáció-váltás), és kicsit élvezni az eddig elért eredmények „hozamát”.
A 2008-2009-es válság sokk szerűen érkezett. Teljesen átformálta a vállalkozások életét, a környezetét, és alapvetően új túlélési stratégiát követelt meg minden piaci szereplőtől. A negatív pénzügyi és piacszerzési helyzetek mellett felszínre kerültek az addig lappangó problémák. A hirtelen lecsökkenő bevételek miatt egyből fellobbant a tűz a pénzügyön, csúszni kezdtek a szállítói kifizetések, sőt egyes cégeknél a bérkifizetések is, és egy-egy mély elemzést követően gyakran kiderült, hogy az adott cég működése sok ponton nem eléggé hatékony. Ilyen pont lehetett a termékcsoport, vagy az eladási pont, vagy az egyik-másik értékesítő alacsony hatékonysága. Szintén rohamosan romlottak a behajtási statisztikák, egyre nagyobb kintlévőségekkel kellett együtt élnie a cégeknek.
Ebben az időszakban, és azóta is a kis- és közép vállalkozások tulajdonosai nyitottak és fogékonyak lettek a mély elemzésekre, és az ezen elemzések alapján feltárt hiányosságok azonnali, hatékony kezelésére. Sok vállalkozónak segítettünk ebben az időben, és értük el velük együtt, hogy a válságból megerősödve léptek ki, adott esetben kisebb piac mellett is lényegesen nagyobb profit termelőképességgel.
Ugyanennek az időszaknak volt jellemzője a piaci munka megerősítésére irányuló tevékenység, azaz a marketing és értékesítési munka fejlesztése, a piacszerzési erőfeszítések eredményesebbé tétele is. A vállalkozóknak már nem volt elegendő, hogy „a marketing költségek fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, hogy melyik fele”. A vállalkozó azonnali eredményt várt el, és jogosan!
A mellébeszélések ideje a 2008-2009-es válsággal lejárt, helyére a valós megoldások időszaka lépett! Valós piaci munka, valós pénzügyi eredmények, a poszton valós munkavégzés, valós statisztikák alapján hozott, reális döntések, stb. Egyre inkább világossá válik a piaci szereplőknek, hogy a belső hatékonyság valódi fejlesztése kulcs a cég jövőjét és a piacon maradását illetően.
A válság kialakította a valós megoldásokra való igényét a vállalkozóknak, ami egyre inkább erősítette, és erősíti azóta is, a Client Maker pozícióját a kis- és középvállalkozások piacán, hiszen a mi munkánk lényege is ez: pontosan meghatározott problémára valós megoldást adni, ami azonnali eredményt hoz a megbízó vállalkozás számára.